péntek, január 24, 2003

Csomor, nyomor, betegseg, fogyas jellemezte az uj ev kezdetet. Majd egy kiados sieles, boldogsag, remeny, hogy minden lehet olyan, mint ezelott, sot. Ma este ez a remeny kicsit..hmm.. elbizakodottnak latszik. Itt ulok a frissen atrendezett lakasban, az agyon, olemben a laptop (a klaviatura meg mindig recseg kicsit, talan nem kellett volna beleontenem azt a kis gyombert.. vagy mi volt az..) .. Kerdesek kavarognak az agyamban, jo-e ez igy? Van ertelme ennek? Egyaltalan, en mit erzek? Ezt talan tudom. Abban mar nem vagyok biztos, hogy o mit, csak sejtem. Es ezert sajnalom, nem lehet konnyu, de en mint minden ember, onzo vagyok, es nyilvan a sajat erdekeimet fogom hosszu tavon elonyben reszesiteni. Addig meg megprobalok turelmes lenni, es varni.. Remelem van miert.