hétfő, június 02, 2003

"Naponta kezet fogok egy olyan emberrel, akit nem kifejezetten kedvelek, leginkább magánéleti okokból. Sajnos nincs befolyásom, hogy meddig kell vele egy levegőt szívnom, de ez talán nem is baj. Professzionalizmus mindenek előtt: a privát résznek nem szabad(na)keverednie a munkával, jól tudom. Mégis, átkozottul nehéz megállni, hogy ne köpjem le az illetőt és ne tépjem le a velejéig romlott, de mosolygós álarcot." - irja Remembered.
Maximalisan ismerem az erzest, bar nekem csak 2x kellett ilyet tennem. Nem volt kezfogas (ugye lanyoknal ez nem szokas) es mivel ove volt a beosztott szerepe :) mindenesetre utana kaptam magamtol egy vallveregetest, hogy nem eltem vissza a helyzettel es megprobaltam nem lekezelo lenni. Most mar szerencsere nem vagyunk munkakapcsolatban, csak elvetve hallok rola hireket. Neha kajanul mosolygok rajtuk..

Ehes vagyok, orditva korog a gyomrom, a hutoben semmi olyan sincs amit most bevallalnek. Esetleg egy kis szalonna, hagyma, kefir, tej, szalami, sajt.. nem.. pedig ez a valasztek. Majd vacsorara jo lesz, krumpli megfoz, kicsit bevag, szalonna bele, foliaba becsavar, sutobe tesz. Ontetnek pedig kis szalonnat meg kell piritani, hagymat megdinsztelni, ezt egy kefirrel osszekeverni, picit megsozni. Salataval kituno.

Eloszedtem a laptop legmelyerol a Cafe Del Mar gyujtemenyemet, most azt hallgatom.